Stirlicz és Müller kéz a kézben sétálnak.
- Müller!-gondolja Stirlicz.
- Stirlicz!-gondolja Müller.
- Aha!-gondolja a KGB.
- Müller, Müller!-gondolja Hitler.
- Stirlicz? Müller?-gondolja a CIA.
- Homokosok!-gondolja a virágárus néni.
1941.Szeptember 13-án 0 óra 43 perckor Berlinben Stirlitz bemegy egy ház kapuján. Néhány lépés után egy lépcsősorra bukkan. Stirlitz felmegy a lépcsőn majd balra fordul. Talál egy lengőajtót. Stirlitz átmegy a lengőajtón, majd egy másikon is. Szeme felcsillan, mert egy újabb csukott ajtót vesz észre. Stirlitz kinyitja az ajtót és bent kigyullad a villany. Stirlitz becsukja az ajtót és a villany kialszik. Stirlitz újra kinyitja az ajtót a villany újra kigyullad. Becsukja az ajtót és a villany ismét kialszik.
- Hűtőszekrény!-gondolja Stirlitz.
Esteféle Stirlitz Berlin egyik utcáján sétál. Egy kapualjban megpillant két kurvát.
- Kurvák!-gondolja Stirlitz.
- Stirlitz!-gondolják a kurvák.
Megy tovább, és megpillant az úton egy biciklistát.
- Biciklista!-gondolja Stirlitz.
- Stirlitz!-gondolja a biciklista.
Közben besötétedik. Stirlitz megy tovább, és megpillant a távolban két fénypontot.
- Közeledő autó!-gondolja Stirlitz.
- Meg az apád f...!-gondolja a bagoly.
Strilitz megitatta a macskát benzinnel, az ment öt lépést, majd összeesett.
Biztosan kifogyott a benzin - gondolta Stirlitz.
Stirlitz berúgta az ajtót,
majd lábujjhegyen odaosont az újságot olvasó Müllerhez.
Stirlitz lakása elött nagy fekete autó áll meg. Gestapósok szállnak ki belőle. Becsengetnek.
- Kit keresnek? -kérdezi Sirlitz az ajtó mögül.
- Stirlitzet.
- Nem vagyok itthon.
A gestapósok durván elkáromkodják magukat, és elmennek.
Immár második hete, hogy Stirlitz ily módon az orránál fogva vezeti a Gestapót.
Az autót vezetö Stirlitz meglátja az út mellet stoppoló Müllert. Gonoszul elvigyorodik, majd a elhajt mellette.
Egy perc múlva ismét azt látja, hogy Müller kétségbeesetten stoppol az út szélén. Ismét elhajt mellette.
Ez még többszor megismétlödik. Stirlitz gyanút fog. Valami nem stimmel.
A tizenötödik alkalom után elmosolyodik: Aha, körforgalom!
- Stirlitz! Hol tanult meg ilyen kitűnően autót vezetni ? - kérdezi Müller
- A Vörös Hadseregben - válaszolja Stirlitz, majd elgondolkodik: nem fecsegtem túl sokat?
Minden év február 23-án (a Vörös Hadsereg napján) Stirlitz harmonikával járja Berlin utcáit, kozák dalokat énekelve.
Nem is sejti, hogy ezekben az órákban milyen közel áll a lebukáshoz.
Stirlitz megy az utcán. Fehérbe és feketébe öltözött nök jönnek vele szembe.
Apácák - gondolja Stirlitz.
Strilitz - gondolják az apácák.
Stirlitzet hétfö hajnalban viszik agyonlőni. "Az elöttem álló hét valóban nem igérkezik könnyűnek" - gondolja.
Stirlitz, mikor éjjel átmegy a parkon, észreveszi, hogy egy szempár figyeli.
- Müller - gondolja Stirlitz.
- Stirlitz - gondolja a bagoly.
Stirlitz belép Müller dolgozószobájába, s meglátja a padlón élettelenül heverő Müllert.
Megmérgezte magát - gondolja Stirlitz, miközben kezével végigsimítja a Müller hátából kiálló balta nyelét.
A háború vége. A Reichstagban mindenki magába roskadt. Hitler kétségbeesetten bolyong az épületben, de rá se hederít senki. Belép Stirlitz dolgozószobájába. Stirlitz felugrik:
- Heil, Hitler !
Hitler fáradtan:
- Legalább te ne szórakozz velem, Makszimics!
- Hmmm.... - gondolja Stirlitz.
- Stirlitz... - gondolja Hmmm.
